Az apari és a hanti iskola története
Az apari iskola két tantermes épülete 1886-ban készült el és még ez évben megszervezték a tanítói állást. Annyi bizonyos, hogy ekkor már volt kántortanítói állás.
Kezdetben 6 osztály működött. Az alsó tagozatosok az I.-III. osztályosok voltak, míg a felsősök a IV.-VI. osztályosok. A hantiak mindig külön voltak. A mai kocsma épülete volt az iskola és a mai bolt volt a tanító lakása. Csütörtökönként szünet volt, mert akkor a már 6 osztályt elvégzett diákok jártak vissza ismétlésre 3 éven keresztül. Ez volt az úgynevezett „Sonntagschul”. Reggel 8-tól fél 12-ig magyarul folyt a tanítás és délután fél 2-től 4 óráig pedig németül. A tanórákat imádsággal kezdték, majd a tanító érkezéséig a szorzótáblát gyakorolták.
Az 1929-30-as születésuek már 8 osztályos iskolába jártak.
A kántortanítói állásra 1947-ből van az első biztos adatunk, mely szerint: „…az új gondnokságok aztán kiírták a pályázatot az apari és a hanti római katolikus kántortanítói állásokra…”1947. október 21-én Rendes Béla okleveles kántortanítót választottak meg egyhangúlag. A hanti római katolikus kántortanítói állásra nem jelentkezett senki, ezért a Hatóság úgy rendelkezett, hogy a tanítói állást helyettesítéssel megbízott tanerővel töltse be az egyházközségi gondnokság, míg a kántori feladatok végzésével továbbra is Sebestyén Vince székely telepest bízták meg. Noha kántori oklevele nem volt, kántori teendőit a község teljes megelégedésével végezte. Aparon 1947-ben 3 tanerő látta el a 125 tanulóval benépesített római katolikus népiskolát: „Rendes Béla római katolikus kántortanító, Szendrei Pálné (sz.: Lónyai Jolán) római katolikus tanítónő és Kaszás Katalin állami beosztott helyettes tanítónő, míg Hanton a 93 tanulóval benépesített római katolikus népiskolában Sándor Margit beosztott állami tanítónő végezte az oktatást, a kántoriakat pedig Sebestyén Vince látta el…”
A vármegyei tanfelügyelőség az apari kántortanítói javadalmat 46 értékegységben és 300 Ft készpénzben állapította meg, mely tisztán tanítói, a hanti kántortanítói javadalmat pedig 40 értékegységben állapította meg, melyből 18 értékegység és 576 Ft tisztán tanítói javadalom, a többi pedig kántori. Az apari római katolikus osztálytanítói női állás helyi javadalma: 2 értékegység és a kezdő tanítói fizetés 60 %-a.
Az 1947. évi tanévkezdést a következő jellemzi:”…mindkét iskola a tanév elején kitataroztatott és kimeszeltetett, a tantermek padlója fel lett mosva, az ablakok törött üvegje pótoltatott 70 Ft értékben…”
1948. június 16-án a magyar országgyulés 293 szavazattal és 60 ellenszavazattal minden iskolát államívá tett. Az apari és a hanti iskolát is átvette az állam, a körjegyző végezte a leltározást mindkét iskolában. Állami tanítók lettek Aparon: Rendes Béla, Szendrei Pálné, Kaszás Katalin. Hanton: Salgó Rezsoné (sz: Sándor Margit).
1951. őszén két új taggal bővült az iskola nevelőszemélyzete Jászai Gábor és Jászai Ilona személyében. Jászai Gábor is iskola felső tagozatában tanított, míg Jászai Ilona a hanti iskola I. és III. osztályát oktatta.
Az 1954. évre a következő feljegyzést találtam: „…az általános iskola nevelőkarában ez évben nem történt változás.”
Az 1956. év már közel sem volt ennyire csöndes. A forradalom egy ennyire kis faluban is, messze a fővárostól, éreztette hatását. Elégették az orosz nyelvű tankönyveket és az igazgatót pár napra leváltották.
A tantestületben 1957-ben történt ismét változás. Apart Garami Péter, Hadikfalvi István és Brenner György látta el, míg Hantot Fábián Jusztina tanítónő.
Hanton 1962-ben szunt meg az iskola. A nagyvejkei diákok 1965-ben kerültek át az apari iskolába.
Lohner Nikolett helytörténeti dolgozata (1992) ITT olvasható!